+36 30 4004777 (HU,EN)
Ingyenes belföldi szállítás 50.000,-HUF fölött
A bútoroknál feltüntetett európai EN szabványok segítenek meghatározni, hogy egy termékre milyen biztonsági, szilárdsági, tartóssági és stabilitási követelmények vonatkoznak, illetve milyen vizsgálati módszerekkel ellenőrizhető ezek teljesülése.
Nem ugyanazok a követelmények vonatkoznak egy otthoni étkezőszékre, egy rendszeresen használt éttermi székre, egy irodai munkaszékre vagy egy kültéri vendéglátóipari bútorra. A különböző felhasználási területekre ezért eltérő szabványok és szabványsorozatok vonatkozhatnak.
Ebben a tudástárban a lakossági, professzionális és HoReCa, kültéri, valamint irodai bútorok szempontjából fontosabb európai bútorszabványokat és azok gyakorlati jelentését foglaljuk össze.
Fontos: a szabványokban meghatározott vizsgálati terhelés nem azonos a bútor gyártó által megadott maximális teherbírásával. A vizsgálatok során alkalmazott erőhatások és ismétlésszámok egy meghatározott vizsgálati eljárás részei, ezért például egy Newtonban megadott statikus vizsgálati terhelés nem alakítható át egyszerűen kilogrammra, majd tüntethető fel a termék maximális teherbírásaként.
Az EN 12520:2024 a felnőttek számára készült, lakossági használatra szánt ülőbútorok biztonságára, szilárdságára és tartósságára vonatkozó követelményeket határozza meg.
Ide tartozhatnak például az otthoni használatra tervezett étkezőszékek, fotelek és más ülőbútorok. A szabvány követelményei legfeljebb 110 kg testtömegű személyek használatán alapulnak.
A vizsgálatok során meghatározott erőkkel és ismétlésszámmal terhelik az ülőfelületet, a háttámlát és – a bútor kialakításától függően – más szerkezeti elemeket. Az ülőlap és a háttámla statikus vizsgálatánál például 1300 N ülőlap-terhelést és 450 N háttámla-terhelést alkalmaznak 10 alkalommal.
A vizsgálatok a bútor stabilitására is kiterjednek. Ennek célja annak ellenőrzése, hogy a bútor rendeltetésszerű használat során előforduló terhelések mellett megfelelően ellenáll-e a felborulásnak.
Az EN 12520 nem vonatkozik többek között a nem lakossági ülőbútorokra, irodai munkaszékekre és kültéri ülőbútorokra.
A szabvány szerinti megfelelőség nem jelenti automatikusan valamennyi tulajdonság vizsgálatát. A szabvány például nem a kárpit kopásállóságának, a bútor tűzállóságának vagy valamennyi ergonómiai tulajdonságának minősítésére szolgál.
Az EN 12521:2023 a felnőttek számára készült, lakossági használatra szánt asztalok biztonságára, szilárdságára és tartósságára vonatkozó követelményeket határozza meg.
A vizsgálatok során többek között az asztal szerkezeti szilárdságát, tartósságát és stabilitását ellenőrzik. Meghatározott függőleges és vízszintes erőhatásokkal vizsgálják, hogyan viselkedik a szerkezet a használat során várható terhelések hatására.
A szabvány nem vonatkozik például irodai munkaasztalokra, nem lakossági használatra szánt asztalokra és kültéri asztalokra, amelyekre más szabványok alkalmazhatók.
A professzionális vagy nem lakossági bútorokat olyan környezetekben használhatják, ahol a bútorok rendszeresebb vagy intenzívebb igénybevételnek lehetnek kitéve. Ide tartozhatnak például éttermek, kávézók, bárok, szállodák, váróterek, konferenciahelyszínek és más közösségi vagy üzleti terek.
A HoReCa megjelölés önmagában nem egy európai bútorszabvány neve. A releváns szabvány mindig a bútor típusától, kialakításától és tervezett felhasználási környezetétől függ.
Az EN 16139:2025 a felnőttek számára készült, nem lakossági használatra szánt ülőbútorok biztonsági, szilárdsági és tartóssági követelményeit, valamint vizsgálati módszereit határozza meg.
Ide tartozhatnak például éttermekben, kávézókban, bárokban, szállodákban, váróterekben és más közületi vagy professzionális környezetben használt székek, fotelek és bárszékek.
A szabvány követelményei legfeljebb 110 kg testtömegű felnőttek használatán alapulnak.
A 2025-ös kiadás két vizsgálati szintet különböztet meg: L1 és L2. A két szint eltérő igénybevételi körülményekhez tartozó vizsgálati követelményeket határoz meg.
Az ülőlap és háttámla statikus vizsgálatánál L1 szinten 1600 N ülőlap-terhelést és 560 N háttámla-terhelést, L2 szinten 2000 N ülőlap-terhelést és 700 N háttámla-terhelést alkalmaznak. A vizsgálatot 10 alkalommal végzik el.
Az ülés első élének statikus vizsgálati terhelése L1 szinten 1300 N, L2 szinten 1600 N. Amennyiben a bútor kialakítása indokolja, a lábtartó és a karfa terhelését is vizsgálják. A lábtartó statikus vizsgálati terhelése L1 szinten 1300 N, L2 szinten 1600 N.
A szabvány tartóssági vizsgálatokat is tartalmaz, amelyek során a szerkezetet ismétlődő terheléseknek teszik ki. Ezek célja annak modellezése, hogyan viselkedik a bútor a hosszabb időn keresztül ismétlődő használat során.
A vizsgálatok részét képezi a stabilitás ellenőrzése is. Ilyenkor azt vizsgálják, hogy a bútor meghatározott terhelési helyzetekben megfelelően ellenáll-e az előre, hátra vagy oldalirányba történő felborulásnak.
Az EN 16139 nem általános „HoReCa szabvány”. Nem vonatkozik például kültéri ülőbútorokra és irodai munkaszékekre, amelyekre külön szabványok alkalmazhatók.
Az EN 16139 jelenlegi, 2025-ös kiadása a korábbi EN 16139:2013 szabványt váltotta fel.
Ettől azonban egy EN 16139:2013 szerint dokumentált termék adatait nem lehet automatikusan EN 16139:2025-re módosítani. Ha egy bútor gyártói vagy műszaki dokumentációja a 2013-as kiadás szerinti megfelelőséget tartalmazza, a terméknél továbbra is ezt a konkrét szabványkiadást kell feltüntetni.
Az újabb szabvány megjelenése önmagában nem bizonyítja, hogy egy korábban vizsgált termék az új kiadás követelményeinek is megfelel.
Az EN 15372:2024 a nem lakossági használatra szánt asztalok szilárdságára, tartósságára és biztonságára vonatkozó követelményeket határozza meg.
Ide tartozhatnak például éttermekben, kávézókban, szállodákban és más professzionális beltéri környezetben használt asztalok.
A vizsgálatok során többek között az asztal stabilitását, szerkezeti szilárdságát és tartósságát ellenőrzik. A különböző vizsgálatok azt modellezik, hogyan reagál a bútor a rendeltetésszerű használat során fellépő függőleges, vízszintes és ismétlődő terhelésekre.
A szabvány nem vonatkozik minden professzionális asztaltípusra. Az irodai munkaasztalokra, oktatási intézmények asztalaira és kültéri asztalokra külön szabványok vonatkozhatnak.
Az EN 16121:2023 a nem lakossági használatra szánt tárolóbútorok biztonságára, szilárdságára, tartósságára és stabilitására vonatkozó követelményeket határozza meg.
Ide tartozhatnak különböző professzionális környezetben használt szekrények és más tárolóbútorok.
A vizsgálatok egyik fontos területe a stabilitás és a felborulás kockázata. A vizsgálatoknál a bútor kialakításától függően figyelembe veszik az ajtók, fiókok és más mozgatható vagy kihúzható elemek helyzetét is.
A szabvány célja nem pusztán annak vizsgálata, hogy a bútor elbír-e egy adott terhelést, hanem annak ellenőrzése is, hogy használat közben megfelelően biztonságos és stabil marad-e.
A kültéri bútorokra külön szabványok vonatkoznak. Egy professzionális éttermi teraszon használt szék esetében ezért nem feltétlenül ugyanaz a szabvány releváns, mint egy beltéri éttermi széknél.
Az EN 581 szabványsorozat a felnőttek számára készült kültéri ülőbútorokkal és asztalokkal foglalkozik. A szabványsorozat megkülönbözteti a kemping-, lakossági és professzionális, azaz contract felhasználást.
Az EN 581-1:2017 a felnőttek által használt kültéri ülőbútorok és asztalok általános biztonsági követelményeit határozza meg.
A követelmények többek között a használat során hozzáférhető szerkezeti elemekkel, élekkel, sarkokkal és olyan kialakításokkal foglalkoznak, amelyek sérülési kockázatot jelenthetnek.
A szabványt a kültéri ülőbútorokra és asztalokra vonatkozó további EN 581 szabványrészekkel együtt alkalmazzák.
Az EN 581-2:2026 a kültéri ülőbútorok mechanikai biztonsági követelményeit és vizsgálati módszereit határozza meg kemping-, lakossági és contract használatra.
A contract kategória professzionális felhasználást jelent, amelybe például egy étterem, kávézó vagy szálloda kültéri vendégterében használt bútor is tartozhat.
A vizsgálati követelmények jól szemléltetik a lakossági és professzionális használat közötti különbséget. Az ülőlap statikus terhelése lakossági használatnál 1600 N, contract használatnál 2000 N. A háttámla vizsgálati terhelése lakossági használatnál 410 N, contract használatnál 560 N.
A tartóssági vizsgálatoknál az ülőlap és háttámla ismétlődő terhelésének száma lakossági kategóriában 25 000, contract kategóriában 50 000 ciklus. A karfa tartóssági vizsgálata lakossági használatnál 10 000, contract használatnál 30 000 ciklus.
Az ülés ütésvizsgálatánál alkalmazott ejtési magasság lakossági használat esetén 180 mm, contract használat esetén 240 mm.
A nagyobb vizsgálati terhelések és ismétlésszámok jól mutatják, hogy a professzionális contract kategória követelményei figyelembe veszik az intenzívebb használatot.
Az EN 581-3:2026 a felnőttek által használt kültéri asztalok mechanikai biztonsági követelményeit és vizsgálati módszereit határozza meg.
A szabvány a kemping-, lakossági és contract használatra szánt kültéri asztalokat egyaránt kezeli.
A vizsgálatok többek között a szerkezet szilárdságára és stabilitására terjednek ki. A cél annak ellenőrzése, hogy az asztal a rendeltetésszerű használat során várható terhelések mellett biztonságosan használható és megfelelően stabil marad-e.
Az irodai bútorokra külön követelményrendszerek vonatkozhatnak. Ez különösen fontos az ülőbútoroknál: egy irodai munkaszék nem attól válik professzionális használatra alkalmas munkaszékké, hogy megfelel a nem lakossági ülőbútorokra vonatkozó EN 16139 szabványnak.
Az EN 1335 szabványsorozat az irodai munkaszékek méreteivel, biztonsági követelményeivel és vizsgálati módszereivel foglalkozik.
Az irodai munkaszékeknél a szerkezeti biztonság mellett különösen fontos a méretezés és az állíthatóság, mivel ezeket a székeket jellemzően hosszabb ideig tartó munkavégzésre használják.
A szabványsorozat külön részekben kezeli a méretkövetelményeket, valamint a biztonsági követelményeket és az ezekhez kapcsolódó vizsgálatokat.
Az EN 527 szabványsorozat az irodai munkaasztalokkal és íróasztalokkal foglalkozik.
A követelmények többek között a méretekre, biztonságra, szilárdságra és tartósságra terjedhetnek ki. Az irodai munkaasztalok ezért külön kategóriát képeznek a lakossági és az általános nem lakossági asztalokhoz képest.
A szabványmegjelölés segít megérteni, hogy egy bútor milyen felhasználási környezethez kapcsolódó követelményrendszer szerint készült vagy került vizsgálatra.
Egy beltéri lakossági étkezőszéknél például az EN 12520, egy nem lakossági beltéri ülőbútornál az EN 16139, egy kültéri professzionális ülőbútornál pedig az EN 581 szabványsorozat lehet releváns.
A szabvány szerinti megfelelőség azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a termék minden elképzelhető tulajdonságát bevizsgálták. A kopásállóság, az UV-állóság, a tűzállóság, az időjárás-állóság vagy más speciális tulajdonságok igazolására külön vizsgálatok és szabványok vonatkozhatnak.
A Loft & Vintage termékoldalain konkrét szabvány szerinti megfelelőséget akkor tüntetünk fel, ha az adott termékhez erre vonatkozó gyártói vagy műszaki dokumentáció áll rendelkezésünkre.
Az EN jelölés európai szabványra utal. A bútorszabványok a terméktípustól és felhasználási területtől függően többek között biztonsági, szilárdsági, tartóssági és stabilitási követelményeket, valamint az ezek ellenőrzésére szolgáló vizsgálati módszereket határozhatják meg.
Nem. A szabványban meghatározott vizsgálati erő és a gyártó által megadott maximális használati terhelés két külön adat. A vizsgálatok során a bútort meghatározott módon statikus, dinamikus vagy ismétlődő terheléseknek tehetik ki. A Newtonban megadott vizsgálati erőt ezért nem szabad egyszerűen kilogrammra átszámítani és a bútor maximális teherbírásaként értelmezni.
Nem. Beltéri ülőbútoroknál például az EN 12520 a lakossági, míg az EN 16139 a nem lakossági használatra szánt ülőbútorokra vonatkozik. Kültéri ülőbútoroknál pedig az EN 581 szabványsorozat lehet releváns.
A contract professzionális felhasználási kategóriát jelent. Ide tartozhatnak például éttermek, kávézók és szállodák kültéri vendégtereiben használt bútorok. Az EN 581 szabványsorozat egyes részei különbséget tesznek a kemping-, lakossági és contract felhasználás között, és a professzionális kategóriához bizonyos vizsgálatoknál nagyobb terhelések vagy magasabb ismétlésszámok tartoznak.
A HoReCa a szálloda-, étterem- és vendéglátóipari felhasználási terület elterjedt megnevezése. Nem egy konkrét bútorszabvány neve. Egy HoReCa környezetbe szánt bútorra a termék típusától és használati környezetétől függően különböző szabványok vonatkozhatnak. Beltéri ülőbútornál például az EN 16139, kültéri ülőbútornál az EN 581 szabványsorozat lehet releváns.
A szabványokat időről időre felülvizsgálják és új kiadások jelenhetnek meg. Ha egy termék műszaki dokumentációjában például EN 16139:2013 szerepel, akkor az adott termék dokumentált megfelelősége ehhez a kiadáshoz kapcsolódik.
Az újabb szabványkiadás megjelenése önmagában nem bizonyítja, hogy egy korábban vizsgált termék az új követelményeknek is megfelel. Ezért a termékoldalon mindig azt a szabványkiadást tüntetjük fel, amelyre az adott termék dokumentációja vonatkozik.
Nem. Konkrét EN szabvány szerinti megfelelőséget azoknál a termékeknél tüntetünk fel, amelyekhez erre vonatkozó gyártói vagy műszaki dokumentáció áll rendelkezésünkre. A lakossági bútorok esetében egy konkrét EN bútorszabvány alkalmazása és annak feltüntetése általában nem kötelező, ugyanakkor az EU-ban forgalomba hozott fogyasztási cikkeknek meg kell felelniük a vonatkozó termékbiztonsági követelményeknek. Ezért a szabvány hiánya a termékoldalon önmagában nem jelenti azt, hogy a bútor nem biztonságos vagy nem megfelelő.
Köszönjük, hogy feliratkoztál hírlevelünkre!
A megadott e-mail cím már létezik!
Access to this store is restricted from your location.